Az internet trollok pszichológiája: tudják, hogy bántanak, de nem érdekli őket
Egy friss élményem inspirálta ezt a blogcikket.
Nagy hívője vagyok a pre-loved, secondhand termékeknek, én is szívesen vásárolok használt tárgyakat. Legyen az ruha, bútor, eszközök, jó érzés ezzel is támogatni a bolygónkat - nem beszélve a költséghatékonyságról!
Ebben a szellemben döntöttünk úgy, hogy az itthoni IKEA kerti bútorainkat - amelyeket nem használtunk ki - feltöltjük egy használt bútorokat kínáló Facebook csoportba. Naivan készítettem fotókat az aktuális állapotról (hiszen a teraszon álló, fedetlen bútorokat valóban kicsit megviselte az időjárás, de egy pillanatig sem újszerűként árultuk őket, ráadásul egy kis pácolással szinte újszerűvé válnak, amely pácot ajándékba adtuk a vásárlónak) és feltöttem őket egy hétfő este. A posztom várta az admin jóváhagyását, így lecsuktam a laptopom és mentem a dolgomra.
Az ominózus eladó asztal székekkel és párnákkal
Másnap izgatottan ébredtem, hogy vajon sikerül-e eladni a bútorokat? Jó áron kínáltuk őket, emiatt biztos voltam benne, hogy gyorsan gazdára találnak majd. Ami viszont fogadott, arra semmilyen szinten nem voltam felkészülve.
A trollok támadása
Az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeztek felhasználók a posztom alá, hogy egymást taposva hagyhassák a legsértőbb, legviccesebb, legszemélyeskedőbb kommentet, várva a sok-sok like-ot ami érkezett ezekre a hozzászólásokra. Minden mondatomat darabokra szedték és már nemis az eladó bútorokról diskuráltak, hanem szimplán csak sértegettek vagy irreleváns kérdéseket tettek fel.
Reggelre egy szimpla adok-veszek csoportban
pofátlan eladó lettem, aki áron felül árulja a “kínos putri” bútorait
fura nő lettem, aki a kutyáját a saját gyerekének titulálja (önmagam védelmében: vannak fura szófordulatok amiket néha használok!)
egy bunkó lettem, aki ki sem pucolja a koszos párnát mielőtt feltölti ide (én magamból indultam ki, korábban már vásároltam olyat, amit én pucoltam ki és természetesen azért került kevesebbe, mert ezt nem tették meg mások előttem).
stb.
Amellett, hogy őszintén nem esett jól így indítani a napomat, maximálisan ledöbbentett ez a világ és azonnal többet akartam tudni. Mi áll emögött az elképesztően durva, agresszív, gyűlölettel teli viselkedés mögött?
A trollkodás piszchológiája
Az internet egy csodálatos hely, tele izgalmas, edukatív, informatív tartalmakkal. Azonban mindennek két oldala van és nem kell nagyon mélyre lemásznunk az internet bugyraiba, hogy találkozzunk velük...az internet trollokkal.
De mi is a trollkodás definíciója?
A trollkodás lényegében az, amikor valaki egy téma szempontjából irreleváns vagy dühítő kommentet hagy egy poszt alatt kizárólag azért, hogy az online beszélgetést a résztvevő felek között megzavarja.
Kik ezek az emberek, akik direkt rossz szándékú kommenteket hagynak egy-egy tartalom alatt és miért teszik azt? Mi játszódik le egy online troll agyában?
Nem minden troll érkezik rossz szándékkal, van, aki tényleg csak vicces szeretne lenni. Én is sokszor katasztrófa-turistáskodni megyek egy-egy Youtube videó alá, mert a kommentek viccesebbek, mint maga a Youtube video. Azonban sokan közülük nagy károkat tudnak okozni a viselkedésükkel.
A vicces kommentekkel trollkodó felhasználók mellett megjelentek azok, akik az internet anonimitását kihasználva már szinte a cyber-bullying kategóriába tartoznak: származással, politikai állásfoglalással kapcsolatos bántó kommentektől egészen odáig fajul a helyzet, hogy egy-egy felhasználót halálos fenyegetések érik ismeretlen emberektől amiatt, mert kinyilvánította a véleményét valamilyen témában.
Mindegy, hogy milyen okból vannak ott, az áldozatoknak nagyon nehéz megkülönböztetniük, hogy mely félemlítések, bántások szólnak csak az egyén frusztrációjáról, vagy éppenséggel melyek jelentenek komoly fenyegetést. Ettől pedig teljesen jogosan stresszesek lesznek és ijedtek. Ma már több viselkedés-tudománnyal foglalkozó tudós próbál folyamatosan a végére járni ennek a problémának.
Az internet még mindig nagyon új hely ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket tudjanak levonni a pszichológusok azzal kapcsolatban, hogy hogyan hat az elménkre és viselkedésünkre a platform. Lássuk, hogy mit mondanak a tudósok: mi teszi a trollkodót?
Mitől lesz valakiből troll?
2004-ben - a Facebook, Youtube és a Twitter megjelenése előtt - egy John Suler nevű kutató talált ki egy kifejezést, hogy magyarázni tudja az internet anonimitására megjelenő társadalmi gátlások fellazulását: online disinhibition effect, azaz szabad fordításban online társadalmi gátlástalansági hatás. Azaz: az emberek a névtelenségbe burkolózva képesek máshogy viselkedni, mint a való életben.
Dr. Suler megállapította, hogy hat kulcsfontosságú tényező járul hozzá ehhez a hatáshoz:
disszociatív névtelenség
a felhasználó el tudja rejteni az igazi személyazonosságát online
ez adja azt az érzést a felhasználónak, hogy az online interakciói nem köthetők össze az igazi életével, ezáltal pedig eltávolítja a felelősség érzését a felhasználóból
láthatatlanság
szemkontaktus és testbeszéd nélkül a felhasználó szinte láthatatlannak érzi magát
aszinkronizáció
az online kommunikáció egyik velejárója, hogy nem kell azonnal reagálni valakinek, a másik fél nem áll szemben a kommentelővel
bármikor visszatérhet, több ideje van kitalálni a tökéletes választ mintha szemben állna vele a másik fél
szolipszista introjekció
az egyik legfontosabb elem, hogy a másik fél nem tűnik igazi embernek akiket a trollkodás személyesen érinthet, bármit is mondunk vagy teszünk
ennek velejárója, hogy a felhasználó kreál egy képet a másik félről az elméjében: csak olvasva a mondataikat, elképzel egy hangot a fejében amelyet a másik felhasználóhoz társít. így történik a másik fél dehumanizációja, azaz az emberi vonásoktól való megfosztása
ennek eredményeképpen hatalmas a különbség az igazi társalgás és aközött, amely a felhasználó fejében játszódik le
disszociatív képzelet
a fentieknek köszönhetően az online világ a valóság helyett már inkább olyan, mintha egy fantáziakép lenne a felhasználók számára
szinte egy játékká válik, amelytől bármikor felállhatunk és elsétálhatunk, lekapcsolhatjuk ha úgy akarjuk - anélkül, hogy belegondolnánk mit okoztunk a másik félnek
a hatóságok hiánya
óriási a jelentősége annak, hogy ezek a felületek nincsenek megfelelően moderálva, hiszen a felhasználó bármit kijelenthet online, nem kell aggódnia a büntetés miatt.
A ‘Sötét triász’ személyiségtípusok
Van különbség troll és troll között is: nem ugyanaz vezérli azokat, akik vicces kommenteket hagynak mint azokat, akik halálos fenyegetésekkel bombáznak másokat. Ezzel a jelenséggel a kutatók is folyamatosan foglalkoznak, így jött a “sötét triász” személyiségtípusok fogalma a képbe. Ezeket a személyiségjegyeket a kutatások alapján megtalálták azokban a felhasználókban, akik gyűlöletkeltő, uszító, rasszista kommenteket hagynak.
Machiavellista - nem együttműködő, bizalmatlan és könnyedén manipulálja a társait
Nárcisztikus - felfújt önérzetű, empátiára képtelen személyiség
Antiszociális személyiségzavar - nem érez empátiát és bűntudatot, de könnyedén kihasznál másokat
Szadista - a mások fájdalma örömöt, kielégülést okoz neki
Egy 2014-es online felmérés szerint, ahol 400+ felhasználót kérdeztek az internetezési szokásaikról, azok a felhasználók akik azt azt írták élvezik az online trollkodást bizonyos mértékben hordozták a fent említett személyiségjegyek valamelyikét, vagy többségét. A felmérés szerint azok a felhasználók töltik az idejük nagy részét kommentek írásával, akik antiszociális motivációkkal rendelkeztek: ők voltak azok, akik ahelyett, hogy ismerkednének vagy részt vennének valamely közösségben, több élvezetet találtak a kommentelésben, trollkodásban.
Fontos viszont megjegyezni, hogy a kérdőívre reagáló felhasználók mindössze 5%-a jelentette ki, hogy kifejezetten élvezi az online trollkodást, ellenben 60%-a a felhasználóknak csak interaktálni szeretett volna más userekkel a kommentelésen keresztül. Ez mutatja, hogy a trollok még mindig csak kis részét teszik ki a kommentelőknek és még kisebb részét az összes online platform felhasználónak.
Ez a felmérés is kiválóan mutatja, hogy az internet egy olyan platform, ahol ezek az offline kommunikálni nem tudó emberek végre egy kiutat találtak maguknak az élő szociális interakciókból. Ahogy korábban írtam, az internet még mindig egy nagyon új dolog - emiatt a szabályai sokszor nem is egyértelműek. Bizonyos viselkedési minták az egyik csoportban elfogadottak, míg a másikon nem és így tovább.
Hogyan tudunk védekezni a trollok ellen?
Mind személyesen, mind márkaként fontos, hogy elvonatkoztassunk ezektől a felhasználóktól. Bizonyos kritikák lehetnek építő jellegűek, de amennyiben hiszünk a termékünkben és hitelesen kommunikálunk, addig biztosra vehetjük, hogy nem a mi oldalunkon van a gond.
Számunkra a munkánk során az egyik legfontosabb feladat, hogy etikus, hiteles kommunikációt folytassunk az ügyfeleink platformjain, hiszen ők is emberek akiket sokszor rendkívül negatívan érint egy-egy ilyen troll kirohanás. A gyors reakcióidó, a platformok monitorozása és moderálása elengedhetetlen, hiszen egy ilyen eset bárkivel előfordulhat. A jól moderált csoportokban, oldalakon való kommunikáció általában civilizált mederben tud folyni.
Ami pedig a bútorokat illeti: a sok troll komment miatt - hála a Facebook algoritmusnak - a posztom egy előkelő helyet foglalt el az aznapi posztok között, így másnap délután 3-kor már azon az áron, amelyért kínáltam el is vitte egy kedves pár az összes tartozékkal együtt őket. Köszönöm, trollok! :)
Forrás: SciShow, mindsetpszichologia.hu , abc.net.au
